Talán nem véletlen a témaválasztás, hiszen ha csak az elmúlt negyedévet vesszük alapul, még élénken élhetnek emlékezetünkben az aflatoxinos paprikabotrány, vagy a rovarölő szert tartalmazó román étolaj, és az antibiotikumokat tartalmazó kínai mézről szóló híradások, hogy a nitritben dúskáló felvágottakról már ne is beszéljünk!
Sorozatunk ugyan nem az úgynevezett „defektes” élelmiszerekkel, hanem a nagyüzemi élelmiszer feldolgozás és tartósítás adalékanyagaival, és azok feltételezhető hatásaival foglalkozik, de néhány kevésbé ismert eszközről, módszerről azért fellebbentjük a fátylat.
Ajánljuk sorozatunkat azoknak az anyukáknak, háziasszonyoknak, akik szeretnének egyszer gondolkodó, öntudatos fogyasztókká válni.
Egyáltalán: mi célból kevernek a bolti élelmiszerekbe annyiféle adalékanyagot, miért jelölik azokat külön E-számmal, és mit jelentenek ezek a számok?
Először is kezdjünk egy kis szakmai bevezetővel.
A fogyasztóról!
A statisztika szerint a mai átlagháztartások a bevételük egyharmadát élelmiszerekre költik. Csakhogy amíg korábban mintegy ötezer fajta élelmiszer közül választhattunk, ma közel negyvenezer termék akarja ránk sózni magát. Miközben az élelmiszeripar kiteljesedett, megjelent a vásárlóerő csökkenés. A tehetősebbek fogyasztásának pedig határt szab, hogy „az ember csak addig eszik amíg jól nem lakott”. Tehát óriási a harc a fogyasztók pénzéért. A gyártók és kereskedők hada erőszakos reklámokkal, csicsás csomagolással, és fantasztikus akciókkal akarja megerőszakolni a lankadó keresletet. A fogyasztók zavarát pedig csak tovább fokozzák a már bevezetőben is említett defektes élelmiszerekről szóló hírek.
Mire összpontosítson tehát a „vegyszermentes táplálkozás”-ról álmodozó fogyasztó?
- az intenzív mezőgazdaságból származó visszamaradt vegyszermaradványokra
- a környezetből származó szennyeződésekre (Közúti közlekedés, ipari szennyezések, hulladéklerakók és égetők szennyezései, stb.)
- és az élelmiszeradalékokra, amelyeket a feldolgozó szándékosan, valamely "kedvezőbb” (tartósítás, íz fokozás, keverhetőség, puffasztás, színezés, stb.) tulajdonság elérésének érdekében juttat a termékbe
Az elején tisztázni szeretnénk, hogy olyan hatóságilag engedélyezett adalékokról van szó, melyek felhasználás előtt szigorú vizsgálatokkal, és (állat)kísérletekkel bizonyították veszélytelenségüket! Az újabb tudományos kutatások azonban már sok veszélytelennek ítélt anyagot küldtek tiltólistára.
(Forrás: Ökológiai stúdió, Győr)
Békési István
White Club
